Az erotikus élmény nagyon hasonló a misztikus tapasztalathoz. Ez is egy extatikus odaadás az Itt és Most érzéki érinthetőségének, egyfajta együttes lélegzés, ahol olyan energiák keletkeznek, melyek az Érosztól űzött sze- mélyt különféle határokkal és tilalmakkal is konfrontálják. Akárcsak az Énekek Éneke 5,6 versében a szerelmes nő, aki a józan ész minden reflexét meghaladva nem riad vissza még az életveszélytől sem, hogy éjszaka közepén felkere- kedjen és kedvese keresésére induljon.
Az Érosz tehát fenyegető, mert nem kevesebbet követel magának, mint a saját „Én” önátadását. Nem éri be kevesebbel, mint a szerelmes lelkével ma- gával és egy tökéletes egyesüléssel, amely az ember eredendő elszakítottsá- gát, elkülönültségét is képes feloldani. Ahogy a francia filozófus Georges Bataille fő művében a következőképpen fogalmazta meg: „Az egyik és a má- sik lény között húzódik egy szakadék, diszkontinuitás terül el köztük.” Az erotika pedig éppen egy kísérlet, a vágyott kontinuitást elérni, legyen az akárcsak egyetlen pillanatra is.
Az erotika, akárcsak a misztika, képes az eggyé válás transzcendentáló ta- pasztalatának megélésére. Erről a tapasztalatról beszélgettünk az Énekek Éneke egy gyönyörű dala kapcsán (Én 5, 2-8), amit párhuzamba vontunk Magdeburgi Mechthild Az Istenség omló fényárja c. művével.
Forró nyári napokhoz ajánljuk ezt a nem kevésbé forró adásunkat, amelyet Soós Eszter Pertonellával együtt készítettünk. Hálás köszönet a Heti tévének műsorunk létrejöttéért!