Perintfalvi Rita teológus, női és emberi jogi gondolkodó blogja

Tükör által

Biblia Politika Misztika 13. rész - Ateista provokáció?!

A KERESZTÉNYSÉG MEGTÁMADÁSA? Sam Harris: Tények és keresztények

2017. június 14. - Rita Perintfalvi

SAM HARRIS: Tények és keresztények c. könyvéről vitatkoztunk egy jót, társuljatok a vitához!

Most egy harcos ateista, a filozófus, író és neurológus Sam Harris könyvét vettük elő és hagytuk, hogy kérdéseivel, gondolataival provokáljon minket.

-       - Aki „hívő az mind hülye”, aki ateista az „mind istentelen és a pokolra jut” – na hogy lesz ebből dialógus?

-       - Igaza van-e Harrisnek abban, hogy „Isten vagy van vagy nincs”, a „Bibliát vagy Isten írta vagy ember”?

-       - Vajon lehet-e párbeszéd ateisták és keresztények között? Mi lehet ennek az alapja, ha nem a Biblia, amit Harris borzasztóan veszélyesnek könyvnek tart?

-       - A nem hívő nem is lehet erkölcsös? Az erkölcs egyetlen alapja a bibliai tanítás? Mennyiben erkölcsösek egyáltalán a bibliai történetek?

-       - Aranyszabály: „amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek meg velük” (Mt 7,12). Vagy a szép zsidó párhuzama: „Ami neked gyűlöletes, ne tedd embertársadnak. Ez az egész Tóra, a többi csak kommentár.” (Hillél rabbi) Ez az aranyszabály jelen van az összes vallásban és törzsi hagyományban, vajon mire lehet ebből következtetni?

-       - Igaz-e az, hogy a liberális (mérsékelt) keresztények felelősek a fundamentalisták létéért?

-      - Miben téved Harris? Mivel sérti meg a keresztényeket, ha megsérti? És miben van igaza? Egy harcos ateistától semmit nem lehet tanulni?

Ezekről és még más nagyon aktuális és izgalmas kérdésről beszélgettünk a Heti tévében Soós Eszter Petronellával, nézzétek és írjatok kommenteket, vitatkozzunk egy jót!

Hálás köszönet a Heti tévének azért, hogy legújabb adásunk is elkészülhetett!

 

Olajág a tűzre: Világnézeteket és vallásokat üldözünk az éterben

Amikor egy muszlim és egy keresztény nő beszélget...

Olajág a tűzre: Világnézeteket és vallásokat üldözünk az éterben

Lénárd Anna kérdezett engem sok izgalnas és provokatív témáról

- Találkozásom a menekültek tömegével mint Mózes

- Progresszív hang a teológiában: van-e helye? Van-e rá igény?

- Problémák a Katolikus Egyházban, milyen az egyház sajtója?

- Katolikus teológusnők: fodrászként, tetováló művészként, lángos sütőként...

- Van-e arra igény, hogy nők is megszólaljanak a teológiában?

- Mi a különbség a nyugat-európai és a kelet-európai katolikus felfogás között?

- Mi az a keresztény fundamentalizmus? Mit jelent, miért fenyegető ma Európában?

- A Katolikus Egyház és a refomok, a vallásszabadság miért fontos?

- Vallások és szekularizáció? Egy vallás meghatározhatja egy ország törvényhozását?

- Hogy lettem egy hazai konferencián marxista traktoroslány?

- A modern teológiai hangra adott válasz: le-sátánozás

- Anna megkérdezte élő-adásban, hogy "Rita, te vagy a sátán?" :-)

Ezekről és még sok minden másról beszélgettünk a műsorban, ami a végére nagyon izgalmasra sikeredett, köszönhetően a betelefonálok jó kis kérdéseinek! :-)

Ajánlom meghallgatásra ráérő időben, az első óra az interjú, a sátános kérdés a 47 percnél hangzik el! :-)

https://archive.tilos.hu/cache/tilos-20170530-090000-103000.mp3

fehe_rro_zsaszi_n.jpg

  Perintfalvi Rita, katolikus teológus

 

le_na_rdanna2.jpg

Lénárd Anna, műsorvezető Tilos Rádió

 

 

tilosra_dio.jpg

Biblia Politika Misztika 12 . rész - Zsidó - Keresztény párbeszéd

 

A II. Vatikáni zsinat szellemében született Nostra Aetate enciklika (1965) mérföldkő lett a zsidó-keresztény (katolikus) párbeszédben: a több évszázados antiszemitizmus lebontására és a valódi párbeszédre törekedett. Miért volt óriási visszalépés és a párbeszéd fenyegetése, amikor 2007-ben XVI. Benedek pápa újra engedélyezte a tridenti-rítust (Summorum Pontificum) és ezzel a régi antijudaista nagypénteki orációit a zsidóság vakságának eltűnéséért? Mit jelent a keresztények “egydimenziós” zsidóság képe? Miért nem tekinthető a zsidó vallás a kereszténység „anyavallásának”? Miért veszélyes a végső igazság, a „vagy-vagy” keresése? Miért olyan az egyetlen igazság íze, amihez ragaszkodunk mint a véré, a gázé, a tűzé? Miért fontosak a személyes találkozások? Mit mondtak nekem egyszer – katolikus teológusként – egy budapesti zsinagógában? Hol lehet ma idehaza a zsidó-keresztény párbeszéd valós tereit keresni?

Ebben az adásban a Mérleg c. progresszív keresztény folyóirat egyik cikkéről beszélgettünk Soós Eszter Pertonellával. A cikk online is olvasható és már a Mérleg 2015-ös kötete boltokban is kapható. Nagy öröm, hogy nemrég beválasztottak engem is a szerkesztőbizottságba. A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: http://www.merleg-digest.eu/miert-fontos-a-zsido-kereszteny-parbeszed/

Részletek a cikkből, amiről beszélgettünk az adásban is:

Ilse Müller katolikus teológus szerint: „Az a kereszténység, amely nem vesz tudomást a sorsát a zsidósággal egybekapcsoló kötelékekről, egyfelől csonka, másfelől óhatatlanul antijudaizmusra hajlik. A zsidóságra vetett tekintet úgyszólván „lakmusztesztje egy keresztény teológia helytállóságának”.

Christoph Münz irodalmár és teológus véleménye: „Miért fontos számomra a zsidó-keresztény párbeszéd? (...) Mert arra tanított, hogy több bizalmat szavazzak azoknak, akik történeteket mesélnek, mint azoknak, akik ideológiákkal kereskednek. Mert arra tanított, hogy a válaszok utáni minden vágyódásom ellenére se veszítsem el a kérdezés képességét, a képességet arra, hogy a válaszokat újra és újra megkérdőjelezzem. Mert arra tanított, hogy óvakodjam azoktól, akik »vagy-vagy«-ot követelnek tőlem, és helyettük fölfedezzem mindazok érett higgadtságát, akik »is-is«-t mondanak. Mert arra tanított, hogy bizalmatlanná váljak azok iránt, akik végső igazságokat akarnak forgalmazni, mert a végső igazságok mindig végleges megoldásokhoz, végső megoldásokhoz vezetnek, s így olyan »igazságok«, amelyeknek íze a véré, a gázé, a tűzé.”

Várunk nagy érdeklődéssel kérdéseket, hozzászólásokat ill. újabb cikk javaslatokat, amikről újabb adást tudunk szerkeszteni, amiről együtt gondolkodhatunk Veletek / Önökkel! Kapcsolat: tukoraltalinfo@gmail.com

Hálás köszönet a Heti Tévének, hogy támogatta a műsor létrejöttét!

 

 

 

Perintfalvi Rita

A vallási fundamentalizmus és a politikai autoritarizmus egymásra találása

A vallási fundamentalizmus és a politikai autoritarizmus egymásra találása: keresztény véleményformálók gyűlöletbeszéde az online térben. Okok, motivációk, transzformálási lehetőségek.

A vallási fundamentalizmus akkor válik társadalmilag veszélyforrássá, ha a saját irányultságát az egyedüli igaznak tekinti, amivel szemben minden más meggyőződést és életfelfogást leértékel. Így létrejön egy sajátosan dualista felfogás, ami mindenben, ami „más” valami rosszabbat lát vagy azt egyenesen a rosszal, a gonosszal vagy magával a „sátánnal” azonosítja.

Így ellenséges védekező magatartás alakul ki mindennel szemben, ami a saját életfelfogáshoz vagy maximákhoz képest „másnak” mutatkozik. Így ez a gondolkodási attitűd táptalajt ad az antiszemitizmus, az iszlámellenes rasszizmus („hamis“ hit) vagy a homofóbia, az emancipáció- és a nőellenesség („hamis“ életmód) számára. Abból az elképzelésből, hogy egy biz. vallás az igazság egyedüli birtokosa származik a felsőbbrendűség, a fölény tudata, aminek politikai következményei is lesznek, hiszen a saját értékrendjének megfelelően akarja a társadalmi környezetét is átalakítani. A valódi dialógusra és a másképpen gondolkodók elfogadására a fundamentalizmus nem képes, mert az a demokratikus kommunikációt előfeltételezné. Helyette megjelenik a kommunikációban az erőszak és a gyűlölet. Ezek intenzitását a belső bizonytalanság érzése és a saját értékrend fenyegetettsége miatt érzett félelem (pl. szekularizáció, pluralizmus, liberalizmus miatt) annyira felerősítheti, hogy a fundamentalista módon gondolkodó ember bármikor mobilizálható, „szent harcba” hívható.

A vallási fundamentalizmus szívesen flörtöl a politikai autoritarizmussal, hiszen a tekintélyelvűség védelmet és stabilitást, biztonságot, a válaszok és magyarázatok leegyszerűsítését ígéri. De ebből a flörtből hosszútávon nagyon komoly veszélyek születhetnek, amelyek a szekuláris és demokratikus elvekre épített társadalmat létében veszélyeztetik.

Ez az előadásom a Civil Rádió: Tisztelet hangján - Etikus újságírás a gyűlöletbeszéd ellen c. konferencia-sorozaton hangzott el. Hálás köszönet a meghívásért!

 

 

 

Biblia Politika Misztika 11. rész - Éljen Május elseje?

Mi az Ószövetség tanítása a munkáról? Mit mond Jézus a munkáról? Mi az egyház tanítása ember és munka, ember és pihenés viszonyáról? Mit mond az egyház a kommunizmusról, miért tartja a marxizmust és az osztályharcot tévtannak? Mit mond az egyház a piacról és a vállalkozásról? Mit tanít tőke és munka viszonyáról, a szakszervezeti mozgalomról, a sztrájkról? Van-e olyan, hogy érdemtelen szegény, akin az államnak nem kell segítenie? A felszabadítás teológiája miben mond mást, újat mint a pápai megnyilatkozások? Ferenc pápa hozzá tett-e bármi újat a szociális tanításhoz, a munkásságról és a szegényekről való gondolkodáshoz?

 

Május elsejéhez, a munka ünnepéhez kapcsolódó Biblia-Politika-Misztika műsorunkat az egyház és a munkáskérdés témájának szenteltük, hálás köszönet Soós Eszter Petronellának a remek kérdésekért és hálás köszönet a Heti Tévének, hogy műsorunk ismét megvalósulhatott!

 

Hogyan lett egy katolikus teológusnőből marxista traktoros lány?

Avagy az egyház „izmus-háborúi” fundamentalizmussal spékelve

A feminista teológia és a traktoros lány esete

Már régóta terveztem, hogy írok egy gondolatmenetet arról, hogy az egyházak vajon miért félnek annyira a feminizmustól és most legújabban már a gender fogalmától is, jelenjen meg az bármilyen szóösszetételben. Most egy személyes élmény, egy hazai tudományos előadásomat követő kocsmai stílusú agresszív letámadás – amit ráadásul egy pap engedett meg magának – arra motivált, hogy ténylegesen tollat ragadjak. A konferencia előadójaként a feminista teológiáról és a feminista szentírás-értelmezési módszerről beszéltem. A hozzászólás pedig azonnal elvitatta tőlem azt, hogy én egyáltalán katolikus teológus lennék, majd a végén egy roppant meglepő címkét is kaptam: azt, hogy olyan vagyok, mint egy ötvenes évekbeli marxista traktoros nő! Nos, ez azért felettébb érdekes és mélyrétegű metafora!

traktoroslany-01.jpg

Nem tudom, hogy mi az, ami kivágta a biztosítékot: talán az, hogy Dorothee Sölle-t idézve a holokauszt kapcsán Isten barátainak felelősségéről beszéltem, akik passzívak maradtak, akik hallgattak, akik hagyták, hogy mindez megtörténjen és aztán Istenre mutogattak, hogy Ő miért engedett meg ilyen szörnyűséget. Vagy Chatarina Halkes szavai borították ki annyira, aki a feminista teológia lényegét abban jelölte meg, hogy a nőket fundamentálisan és radikálisan fel kell szabadítani: mégpedig autonóm emberré. Vagy talán Elisabeth Schüssler Fiorenza szavai voltak túl kemények, aki azt mondta, hogy a nők a katolikus egyházban csak „befogadott idegenek”, de nem egyenlő jogokkal rendelkező személyek, hiszen a döntési folyamatokba kétezer év óta nem vonják be őket.

Persze az is lehet, hogy válaszommal Ferenc pápára utalva még csak olajat öntöttem a tűzre, hiszen ő pontosan érti, hogy mit fogalmazott meg a feminista kritika az elmúlt ötven év folyamán. Hiszen nem véletlen, hogy felvetette női diakonátus kérdéskörét és lépten-nyomon hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nőket végre be kell vonni az egyházi döntéshozatali folyamatokba is, ennek módjait pedig kreatívan meg kell találni, ha eddig még nem léteznének: „Ki kell szélesíteni azokat a tereket az egyházban, ahol a női jelenlét hatékonyabban megjelenhet. Mert a női talentum nélkülözhetetlen a társadalmi élet minden megnyilvánulási területén. Ebből az okból kifolyólag garantálni kell a nők jelenlétét a munka világában és a legkülönfélébb helyeken, ahol az egyház és a társadalmi élet fontos döntései születnek“ – (Evangelii Gaudinum 103).

Egy másik nagy kedvenc idézetem Ferenc pápától amit a női emancipáció témáját érintve az Amoris Laetitia-ban („A szeretet öröme”) írt: „Néhányan úgy vélik, hogy sok jelenlegi probléma a nők emancipációja óta lépett fel. De ez az érvelés nem érvényes! Hamis és nem is igaz! Ez a sovinizmus egyik formája!” (AL 54). Ez az idézet jól mutatja, hogy Ferenc pápa pontosan tudja, hogy sokan miképpen gondolkoznak egyházában a feminizmusról és a nők egyenlőségi törekvéseiről. Ferenc pápa azonban tudatosan szakít elődei „izmus-háborúival” és sok szempontból a reformokat zászlójára tűző II. Vatikáni zsinat antifundamentalista szelleméhez tér vissza.

 

Tovább

Biblia Politika Misztika 10. rész - Kik a fundamentalisták?

Egy muszlim terroristát mindenki könnyen el tud képzelni magának: testére kötözött bombával rohangászik egy bevásárlóközpontban, Allah akbar kiáltásokkal és valami szörnyűséges dologra készül. No, de milyen egy keresztény fundamentalista? Ő hogyan gondolkodik a világról, mit érez, mi jellemzi őt?

Mi a keresztény fundamentalizmus oka, mik a motivációi, mozgató rugói? Miért lesznek a fundamentalista számára szitokszavakká: a szekularizáció, a pluralizmus, a modernitás vagy éppen a liberalizmus? Mit jelent számukra a „relativizmus diktatúrája”? Miért lesz minden, ami valamilyen szempontból „más” – rossz, gonosz, sőt sátáni?

Mikor volt az ún. katolikus main-stream fundamentalizmus kora, milyen változásokat hozott a reformzsinat és milyen fundamentalista szektor működik még ma is a katolikus egyházon belül? Mit tehet Ferenc pápa? Igaz, hogy aki csak a Katekizmust szajkózza az fundamentalista? Van olyan is, hogy tanítóhivatali fundamentalizmus?

Miért nagyon veszélyes amikor a vallási fundamentalizmus a politikai autoritarizmussal flörtöl? Milyen veszélyeket rejt magában, amikor a szélsőséges fundamentalizmus (pl. Marcell Lefebre püspök és a Piusz testvériség) tagadják a szekuláris és demokratikus államkoncepció létének jogosultságát? Mi okozza azt, hogy a keresztény fundamentalizmus antiszemitává és Holokauszt tagadóvá válik?

Breaking news: vajon Marine Le Pen a Francia Nemzeti Front vezetője fundamentalista?

Ezekről és más hasonlóan forró és aktuális kérdésekről beszélgettünk Soós Eszter Petronella politológussal a Biblia-Politika-Misztika legfrissebb adásában.

Hálás köszönet a Heti Tévének, hogy lehetőséget és teret adott műsorunk létrejöttéhez!

 

Új Egyenlőség - Ferenc Pápa és a Felszabadítás Teológia

Ferenc pápa: A szegénység ember által létrehozott probléma

Ferenc pápa megválasztása óta a katolikus egyház megítélése radikálisan megváltozott. A korábban elterjedt nézetet – miszerint a katolikus egyház egy konzervatív, retrográd szervezet, amely maximum szimbolikus szerepet játszik a világi ügyekben – felváltotta a szokatlanul közkedvelt és támogatott, a közügyekben aktívan résztvevő, progresszív, a társadalmi, politikai, gazdasági és környezetvédelmi kérdésekben gyakran felszólaló pápa képe. Milyen ideológiai-teológiai háttér határozza meg Ferenc pápa gondolkodását és hogyan hatnak ezek a tanításaira? Mi vezette az egyházat ehhez a fordulóponthoz? Milyen folyamatokat indított be Ferenc pápa az egyházban és a társadalomban? Pogátsa Zoltán Dr. Perintfalvi Rita teológus, biblikus tudóssal és Dr. Török Csaba atya teológus, egyetemi tanárral keresi ezekre a kérdésekre a válaszokat.

Ferenc pápa tanításait legmélyebben a Magyarországon kevéssé ismert vagy félreértett felszabadítási teológia hatja át. A nyolcvanas években tévesen a marxizmus keresztény változataként is emlegetett katolikus tanítási irányzat és társadalmi-politikai mozgalom az igazságot nem elvontan, hanem abban a kontextusban vizsgálja, amiben az igehirdetés megszólal. Következésképpen az igazságnak többféle arca van és az egyháznak el kell döntenie hogy az egyes történelmi pillanatokban hova áll – például hogy az 1960-as évek Dél-Amerikájában, az irányzat bölcsőjében azt kellett eldöntenie, hogy kiszolgálja-e a klerikális fasizmust, vagy a rendszerrel szembemenve felvállalja a szegényeket és az igazságosság ügyét? Ferenc pápa tehát a felszabadítási teológia létjogosultságát restaurálva rendkívül nyíltan áll ki amellett, hogy az embert és annak problémáit, vágyait és megváltását mindig a saját korában kell vizsgálni; a megváltásnak pedig nem csupán a lelki vonatkozását hangsúlyozza, hanem a társadalmi, gazdasági, emberi, vagyis a létezés minden dimenziójában való fölszabadulását.

Ferenc pápa megválasztása és ezzel az egyháznak a jelenlegi irányváltása azonban nem a véletlen műve és nem is teljesen előzmények nélküli. Már az egyébként meglehetősen konzervatívnak tartott Benedek pápa a világválság hatására egy nagyon progresszív és radikális intellektuális víziót fogalmaz meg a Szeretet az igazságban (Caritas in veritate) című enciklikájában amikor kijelenti, hogy vannak helyzetek, amikor az igazságosság nem elég. Ezzel szembehelyezkedik az igazságosság klasszikus értelmezésével – miszerint mindenkinek meg kell adni, ami neki jog szerint jár – és azt tűzi ki célul, hogy aki bajban van, annak többet kell adni, jobban kell segíteni, mint amennyit pusztán a törvények vagy a jogok amúgy biztosítanának számára.

Ferenc pápa erre és a felszabadulási teológiára építve hívja fel a figyelmet a társadalom felelősségére, hiszen ahhoz, hogy az egyén „jó” döntéseket tudjon hozni és felelősséget tudjon vállalni saját magáért és a tetteiért, egy olyan társadalmi közeg kell körbevegye, amely először is megteremti számára azokat a lehetőségeket, amelyekre az emberi méltóságában való kiteljesedéséhez szüksége van.

Ferenc Pápa megválasztása nem zsákbamacska volt, pontosan ismerték a pápaválasztó kongregáció tagjai a nézeteit.

Míg a korábbi időszakban az egyház az egyénre, a hívő felelősségére koncentrált, Ferenc pápa kifejezetten rendszerkritikát fogalmaz meg a kapitalizmussal szemben.

Habár Ferenc pápa nem változtatott a katekizmuson, kijelentéseivel és írásaival számtalan új folyamatot indított el az egyházban. Az egyik legfontosabb az, amit úgy fogalmazott meg, hogy „az idő fölötte áll a térnek”, azaz nem feltétlenül arra kell törekedni, hogy itt és most azonnal megoldjunk egy problémát, mert ezt főként az uralkodási vágy motiválja és ritkán eredményez összehangolt, fenntartható megoldásokat. Ehelyett hosszú távon kell gondolkodni: el kell indítani a segítő folyamatot, egyénként úgy kell reagálni az adott helyzetre, hogy az másokat is inspiráljon a bekapcsolódásra, akkor is, ha a folyamat végét nem lehet még tisztán látni vagy nem jár azonnali előnnyel az egyén számára. Az emberiség jelenlegi nagy problémáival – mint például a környezetszennyezés vagy a szegénység, amelyekről Ferenc pápa ki is jelenti, hogy ember által létrehozott jelenségek – egyénileg úgy tűnhet, hogy nincs értelme felvenni a harcot, hiszen ahhoz a többieknek is mind lépniük kellene. A hívő ember viszont ennek ellenére hittel él, úgy, hogy cselekedetei a megoldás részét képezzék.

Ferenc pápa tehát olyan irányba mozdította el az egyházat, amely markánsan és hosszú távra megváltoztatja az egyház a társadalomhoz és társadalmi problémákhoz való viszonyát. A korrupcióellenes ügyekben való kiállása, a példamutatóan szerény életmódja, az emberközpontú gondolkodásmódja vagy a decentralizációra való törekvése (például a lelki vezető papok azzal a joggal való felruházása, hogy az elváltak és újraházasodottak ügyében önállóan dönthessenek) látható, mérhető változásokat idézett elő. Ferenc pápa elindult egy úton, most a püspökökön, papokon, politikusokon és polgárokon a sor, hogy kövessék a példáját.

A Dr. Perintfalvi Ritával és Dr. Török Csabával készült beszélgetésből sok minden más is kiderül, így például a következők:

  • Hol lakik a pápa?
  • Mi van a kistáskájában?
  • Miért nem viseli a piros pápai cipőt?
  • Miért mosta meg hajléktalanok lábát?
  • Mit gondol a megromlott házasságokról, a válásról?
  • Miért van szükség mindenhol decentralizációra?
  • Miért fontos a társadalmi kontextus?

Benczi Melinda összefoglalója, Új Egyenlőség Szerkesztősége

Eredeti szöveg itt található: http://ujegyenloseg.hu/ferenc-papa-a-szegenyseg-ember-altal-letrehozott-problema/

 

 

Igazgyöngy | 75. rész - Dr. Perintfalvi Rita és Nyulászi Eszter

Nők és gyermekek bántalmazása, pedofília – A bántalmazás soha nem Isten akarata!!! És a pedofília sem! Az Igazgyöny c. műsorban beszélgettünk - tabuk nélkül!

Gere Lilla lelkésznő egy nagyon fontos, de egyben borzasztóan nehéz témáról való beszélgetésre hívott meg engem: a nők és gyermekek bántalmazásáról, a pedofília eseteiről beszélgettünk. Hogyan jelenik meg mindez társadalmi ill., egyházi szinten, mit lehetne és mit kellene tenni, hogy végre az áldozatok helyzete könnyebb legyen? Semmilyen tabu témát nem kerültünk, őszinte, mély, néha egészen hátborzongató beszélgetés jött létre. Ajánlom azoknak, akik valaha is elszenvedtek már bántalmazást, szülőknek, akik meg szeretnék óvni a gyermekeiket, lelkészeknek, lelki vezetőknek, papoknak, akik sokat segíthetnek, de rengeteget rombolhatnak is, ha nem jól teszik a dolgukat.

Nyulászi Eszterrel, a Nyitott Szív program (bántalmazást elszenvedett nők és adott esetben férfiak segítésével foglalkozó alapítvány) önkéntesével és velem beszélgetett Gere Lilla lelkésznő. Engem mint teológusnőt keresnek meg nagyon sokan, akik bántalmazás áldozatai, elsősorban lelki segítséget, tanácsokat várva – innen vannak tapasztalataim a témához.

Mi mindenről beszélgettünk?

·      A bántalmazás köre, formái: szóbeli bántalmazás, megalázás, szexuális, fizikai bántalmazás, spirituális bántalmazás (lelki vezető, pap), anyagi függés kialakítása: elveszi a nő pénzét.

·      Vannak társadalmilag egyértelműen elutasított bántalmazási formák, de olyan formák is, amelyeket biz. kultúra tolerál, pl. 12 éves kislányt férjhez adni.

·      Gyermekkori bántalmazások, molesztálások

·      Kiből lesz bántalmazó? Akit magát is bántalmaztak?

·      Mi a legnagyobb lelki sérülés, trauma az életben?

 ·      Lehetséges a bántalmazás traumáját feldolgozni és újra egészséges lelkű gyermekké, felnőtté válni?

·      Mit kezdenek ezzel a kérdéskörrel az egyházak? Hogyan tud egy lelkipásztor, lelki vezető, pap segíteni? Mit tehet, ha elmondják neki és mit tehet, ha csak látja, észreveszi, szólhat-e, kérdezhet-e, felelős-e? Tud-e rombolni ha rosszul csinálja, hogyan és miért?

·      Házaspárok meg tudják-e beszélni, ha valamelyiküket bántalmazás érte gyerekkorában?

·      Gyógyulási folyamatok: hogyan, milyen módszerrel dolgozik a Nyitott szív alapítvány? Hogyan segítenek, kiknek?

·      Bántalmazás, erőszak és a Biblia: Támár története, az ismeretlen nő története, akit férje idegen férfiaknak ad, hogy vendégeit megvédje, akik hajnalig erőszakolják a nőt, amíg belehal.

·      Bibliai szöveggel való lelki terrorizálás, nőelnyomás a családban

·      Férfi-nő egyenlősége a Bibliában

·      A bántalmazás, erőszak soha nem Isten akarata, soha nem Isten büntetése!!!

·      Súlyos és hátborzongató eset: egy katolikus pap erőszakolt meg egy nőt

·      Mi is az a pedofília? Van ilyen az egyházban is? Mit lehet tenni? Az erőszak mindig az erőszaktevő hibája!

·      Lehet-e egy ilyen súlyos traumát feldolgozni? Lehet-e a fájdalmát transzformálni: akár gyereknek, akár a szülőnek?

·      Milyen a magyar társadalmi helyzet? Mennyire érzékeny és megértő a témával kapcsolatban? Hol tartunk ma?

·      Miért lenne fontos az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

·      Miért súlyos probléma, hogy éppen a Társadalmi nemek kutatását érik ma politikai támadások? Hiszen ez a tudomány kellene, hogy megtanítsa, hogy az egyenlőség jó dolog! És a bántalmazás súlyos társadalmi szintű problémájának kezelésében is éppen ez a tudományág és annak kutatásai segíthetnének!

 

Biblia Politika Misztika 9. rész - Judit Izrael szabadítója vagy femme fatale?

 

Breaking News: mit jelent az “új humanizmus”, amit Ferenc papa szerint Európának meg kell találnia ahhoz, hogy újra a remény hordozójává lehessen? Majd arról, hogyan lesz a hős és népét megszabadító Juditból csalárd femme fatale? És arról, hogy miért vetélkednek a nők egymással, mint Márta és Mária? Ki dönti el, hogy mi a dolga? Melyik a jobbik rész: sütni, főzni, a vendég lábát megmosni vagy leülni a Mester lábához és tanítvánnyá, majd később mesterré válni?

Tegnap arról beszélgettünk a Breaking News-ban, hogy mit jelent az “új humanizmus”, amit Ferenc papa szerint Európának meg kell találnia ahhoz, hogy újra a remény hordozójává lehessen? Miről szólt az a kemény beszéd, amit Ferenc papa az EU tagállamok képviselőinek tartott nem rég.

Majd folytattuk a bibliai nőkről való gondolkodásunkat:

Judit a szabadságharcos vagy inkább klasszikus femme fatale?

Judit könyve Izrael népének megszabadulását beszéli el, ami egy okos, istenfélő és szép özvegy nő, azaz Judit által megy végbe. Mások ezzel szemben Judit figuráját egy klasszikus  femme fatale-nak tartják, ő egy csalárd nő, aki a „nőiség fegyvereit“ kihasználva győzedelmeskedik.

Két képzőművészeti alkotást hívtunk segítségül, hogy megmutassuk, milyen hangsúlyeltolódás jelenik meg idővel a Judit történet recepciójában. Botticelli (147o): Judit visszatérése Betúliába  c. festményén Judit még egy büszkén lépkedő harcos, akit Athénéhez hasonlít a firenzei festő és valóban egy női hőst láttat meg benne.

Csak száz év telik és Judit figuráját teljesen átértelmezi pl. Jacopo Tintoretto, Judit és Holofernész v. képe (1577-78). A történetet a férfi festő leredukálja és kihegyezi a nemek harcává, a férfi és a nő harcává. Az általában férfi művészet a figyelmet Holofernész figurájára irányítja mégpedig úgy, hogy részvétet kelt iránta. Különféle stratégiákkal azt igyekeznek elérni, hogy Holofernész védtelen áldozatnak tűnjön. Sőt az ártatlanul keresztbeveszített Jézussal hozza párhuzamba a zsarnok és gyilkos hadvezért. Mégpedig ártatlanul szenvedő áldozattá. Judit pedig a csalárd, női praktikáival csábító, kegyetlen és érzéketlen gyilkos lesz.

Vajon lehet-e Judit történetét rehabilitálni? És hogyan? Erről, valamint Márta és Mária, az egymással vetélkedő nők, női szerepek és modellek konfliktusáról beszélgettünk. Vajon mi értékesebb: sütni, főzni, a vendég lábát megmosni vagy leülni a lábához és tőle mint Mestertől tanulni?

Köszönet Sooós Eszter Pertonellának az izgalmas beszélgetésért és a Heti TV-nek, hogy újabb adásunk létre jöhetett!