Gender-érzékeny szemléletű feminizmus azt hangsúlyozza, hogy a nőre ne úgy tekintsenek, mint aki más, hanem mint aki egyenrangú a férfival, de ez nem egyformaságot, hanem egyenlőséget jelent. Eszerint az adott társadalmi viszonyok alakítják ki a nő szerepét, amely kultúránként és koronként folyton változik.

Az előadó Dorothee Sölle, evangélikus teológusnőt idézve hangsúlyozta:

„Ahol a nőket diszkriminálják, ott magát az Istent értik félre”. A nőkkel való bánásmód tehát nem csak társadalmi, hanem teológiai és spirituális kérdés is, hiszen Isten saját képmására teremtette az embert, férfit és nőt egyaránt.

Később a princípium-vita is előkerült Mary Daly amerikai teológusnőt idézve, aki azt mondta: „Ha az Isten férfi, akkor a férfi-jellegnek isteninek kell lennie…” Vagyis ha Istenhez kötődik a férfi princípium, akkor a női princípiumról azt lehet elmondani, hogy az a „nem-isteni”, tehát másodlagos, alárendelt, bűnös. Annak érdekében, hogy ez a szemlélet változzon, és hogy a nőről másként kezdjünk el gondolkodni, meg kell keresni Istenben a nőit vagyis Isten „női arcát”. Erre vállalkozik a feminista teológia és kritikus bibliaolvasat is.

A teljes cikk itt olvasható:

http://kotoszo.blog.hu/2016/04/06/keresztenyseg_a_szegenyek_es_a_nok_szemuvegen_keresztul