Vannak a keresztény hagyományban olyan imák, amelyeket betiltottak néhány évszázadra? Vajon mitől féltek a rendi vezetők, amikor még saját hagyományukkal is szembefordultak? Sok vallási fundamentalista szerint a meditáció az ördögtől való. Tényleg igaz, hogy aki meditál, azt magába szippantja valamiféle üresség, ami többet nem ereszti? Vagy éppen a tudat kiüresedése a cél, hogy az ember a valóságot úgy ismerhesse meg, ahogy az van? No, de mi is akkor a megvilágosodás? Miben különbözik a nyugati kontempláció és a keleti meditáció? Mit lehet tanulni Eckhart Mesterről, Keresztes Szent Jánostól, Avilai Teréztől és nagy kedvencemtől Loyolai Ignáctól? Igaz-e az, hogy a keleti vallások istenképe személytelen, ezért ördögi? De mi van, ha a nyugati gondolkodás személy fogalmát értelmezzük félre, és Isten soha nem lehet olyan személy, mint egy ember. A keleti meditáció tényleg azt célozza, hogy ember feladja az énjét és beleolvadjon egy arctalan masszába? Vagy lehet, hogy mi értelmezzük az én fogalmát túl szűken? Breaking news: a pákozdi könnyező Madonna: valóság? Tömegpszichózis? Vannak csodák?

Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélgettünk kicsit spirituálisan, kicsit filozofikusan a legújabb Biblia-Politika-Misztika adásunkban, ha bármilyen kérdés, vélemény, kritika felmerül, lehet bátran kommentelni! Várjuk!

Hálás köszönet a Heti Tévének műsorunk létrejöttéért! És Soós Eszter Petronellának a remek kérdésekért!