Egyfajta új humanizmus létrejöttének szükségessége Európában
Balog miniszter szerint a keresztény gyökereiről leszakadt humanizmust újból össze kellene kapcsolni a kereszténységgel és ezt kellene a politikai gondolkodás alapjává tenni, mert ez hozhatna megújulást Európában. A nyugat-európai keresztény teológia is beszél egy „újfajta humanizmus” kialakulásának szükségességéről, de ennek tartalma éppen fordított. A kereszténység úgy tud ennek az új humanizmusnak a hordozójává válni, ha a másokkal való dialógus lehetőségét keresi. Legyen szó akár a vallásközi párbeszédről, mind zsidó-keresztény mind pedig muszlim-keresztény vonalon, vagy legyen szó a vallásos ill. szekuláris humanista alapú párbeszéd lehetőségéről.
Magyarországon sajnos még nem igazán alakult ki a vallásos-keresztény és szekuláris humanista alapú párbeszéd kultúrája. Holott ennek a dialógusnak szükségességét már a II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes c. (Az Egyház a mai világban, 1965) konstitúciója megfogalmazza:
E dialógus vágya, melyet egyedül az igazság iránti szeretet s a kellő okosság vezérel, a magunk részéről senkit sem rekeszt ki: azokat sem, akik az emberi szellem csodálatos értékeit megbecsülik ugyan, de Szerzőjüket még nem ismerik el, s azokat sem, akik ellenfelei az Egyháznak, és különféle módokon üldözik. Mivel az Atyaisten mindenkinek kezdete és célja, valamennyien a testvériségre vagyunk hivatva. Így tehát ugyanazon emberi és isteni meghívás birtokában erőszak és hamisság nélkül, igaz békében működhetünk együtt, és kell együttműködnünk a világ építésében. (GS 92)
Úgy gondolom jelenleg és a jövőben igen komoly átalakulásokon fog átmenni az egész európai gondolkodás valamint társadalmi- és politikai élet. Ebben az átalakuló, szorongással és bizonytalansággal teli korszakban az egyházak legfőbb feladata a remény szavainak megtalálása, az oly könnyen elharapózó, kontrollját könnyen elveszíteni képes gyűlöletspirál fékezése, csitítása. Nem hiszem, hogy megoldás lehetne egy újabb, elszigetelődő, önmagát egyfajta keresztény ellenpólusként definiáló szemlélet, amely az iszlámot az fundamentalista iszlamizmussal és a terrorizmussal azonosítja és semmilyen értéket nem lát a nem-keresztény alapú humanista gondolkodásban. Az igazán kritikus történelmi korszakokban a teológiai etika szemszögéből nézve az egyetlen járható út a párbeszéd lehetőségének keresése, a közös pontok megtalálása és közösen kigondolt stratégiák létrehozása, hiszen mindannyiunk közös felelőssége „együttműködni a világ építésében” és véleményem szerint Európa csak úgy maradhat a jólét és biztonság otthona, ha megpróbálunk közösen tenni érte.
(Fotó: 444.hu / Botos Tamás)
A teljes cikk itt olvasható: http://kettosmerce.blog.hu/2016/01/17/uj_kelet-europai_kereszteny_identitas_hajnala_velt_vagy_valos_toresvonalak_az_erdo-balog-vitaban
