A II. Vatikáni zsinat szellemében született Nostra Aetate enciklika (1965) mérföldkő lett a zsidó-keresztény (katolikus) párbeszédben: a több évszázados antiszemitizmus lebontására és a valódi párbeszédre törekedett. Miért volt óriási visszalépés és a párbeszéd fenyegetése, amikor 2007-ben XVI. Benedek pápa újra engedélyezte a tridenti-rítust (Summorum Pontificum) és ezzel a régi antijudaista nagypénteki orációit a zsidóság vakságának eltűnéséért? Mit jelent a keresztények “egydimenziós” zsidóság képe? Miért nem tekinthető a zsidó vallás a kereszténység „anyavallásának”? Miért veszélyes a végső igazság, a „vagy-vagy” keresése? Miért olyan az egyetlen igazság íze, amihez ragaszkodunk mint a véré, a gázé, a tűzé? Miért fontosak a személyes találkozások? Mit mondtak nekem egyszer – katolikus teológusként – egy budapesti zsinagógában? Hol lehet ma idehaza a zsidó-keresztény párbeszéd valós tereit keresni?
Ebben az adásban a Mérleg c. progresszív keresztény folyóirat egyik cikkéről beszélgettünk Soós Eszter Pertonellával. A cikk online is olvasható és már a Mérleg 2015-ös kötete boltokban is kapható. Nagy öröm, hogy nemrég beválasztottak engem is a szerkesztőbizottságba. A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: https://www.merleg-digest.eu/miert-fontos-a-zsido-kereszteny-parbeszed/
Részletek a cikkből, amiről beszélgettünk az adásban is:
Ilse Müller katolikus teológus szerint: „Az a kereszténység, amely nem vesz tudomást a sorsát a zsidósággal egybekapcsoló kötelékekről, egyfelől csonka, másfelől óhatatlanul antijudaizmusra hajlik. A zsidóságra vetett tekintet úgyszólván „lakmusztesztje egy keresztény teológia helytállóságának”.
Christoph Münz irodalmár és teológus véleménye: „Miért fontos számomra a zsidó-keresztény párbeszéd? (...) Mert arra tanított, hogy több bizalmat szavazzak azoknak, akik történeteket mesélnek, mint azoknak, akik ideológiákkal kereskednek. Mert arra tanított, hogy a válaszok utáni minden vágyódásom ellenére se veszítsem el a kérdezés képességét, a képességet arra, hogy a válaszokat újra és újra megkérdőjelezzem. Mert arra tanított, hogy óvakodjam azoktól, akik »vagy-vagy«-ot követelnek tőlem, és helyettük fölfedezzem mindazok érett higgadtságát, akik »is-is«-t mondanak. Mert arra tanított, hogy bizalmatlanná váljak azok iránt, akik végső igazságokat akarnak forgalmazni, mert a végső igazságok mindig végleges megoldásokhoz, végső megoldásokhoz vezetnek, s így olyan »igazságok«, amelyeknek íze a véré, a gázé, a tűzé.”
Várunk nagy érdeklődéssel kérdéseket, hozzászólásokat ill. újabb cikk javaslatokat, amikről újabb adást tudunk szerkeszteni, amiről együtt gondolkodhatunk Veletek / Önökkel! Kapcsolat: tukoraltalinfo@gmail.com
Hálás köszönet a Heti Tévének, hogy támogatta a műsor létrejöttét!
